EGY ALACSONY ENERGIAIGÉNYŰ ÉS EGY PASSZÍVHÁZ JELLEGŰ HÁZ TÖBBLETKÖLTSÉGEI EGY 110 m2-ES ZUGLÓI HÁZ FELÚJÍTÁSA ESETÉBEN - 2011. 06. 25.

Berkeczi István Nyomtatható verzió (5 oldal pdf) EXCELL TÁBLÁZAT

Ez a tanulmány egy konkrét ház kapcsán készült, az előző, a 110 m2-es új ház elemzési módszerével. A …-al jelölt részek, tehát részletesebben abban a tanulmányban találhatók meg. A két vizsgált eset közötti különbség tehát, hogy ebben az esetben felújításról, az előzőben új építésről van szó. A csak a felújításra jellemző dolgok, dőlt betűvel vannak szedve.

 MIÉRT ÉRDEMES AZ ENERGIAIGÉNY CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? ...

 A „MEGOLDÁSOKRÓL”…

 A VIZSGÁLAT

 Három műszaki- környezetvédelmi színvonalnak jártam utána:

  1. a mai napon előírt magyar színvonalnak (1)
  2. egy alacsony energiaigényű háznak, ami nagyjából a német színvonal (2)
  3. és egy passzívház jellegű háznak, ami egy minősített passzívház „light” (3)

és táblázatba összesítettem a csúnya KÖLTSÉGEKET, a rettegett TÖBBLETKÖLTSÉGEKET, no meg a hosszú-hosszú MEGTÉRÜLÉSI ÉVEKET!

 A MEGLÉVŐ HÁZ, A VIZSGÁLT ESET

A lakás egy háromszintes (pince + földszint + tetőtér) meglevő épület földszintjén lesz Zuglóban, 2011 júniusában. Bár a mindenhol felújításnak hívom ez már gyakorlatilag újjáépítés, ahogy a németek mondják szanálás, mert a meglevő ház annyira rossz, hogy a falakon kívül minden mást újra kell építeni. 110 m2 alapterületről van szó, alatta fűtetlen pincével, felette beépítetlen tetőtérrel. 25-38 cm „vastag” kisméretű tégla falak, fa födém. Történeti szempontból egy 40-es években épült ház, amit felfele térdfalakkal és tetőtérrel, hátrafele egy 3 m széles toldással bővítettek a 70-es években. Bonyolult, vagyis életszagú helyzet.

A jövendőbeli lakókról, azt kell tudni, hogy egy fős családról van szó (apa, anya, két kisgyerek). Nyitottak az energiatakarékos épületek irányába, de csak ha „megéri”. Ez az anyagiak taglalásánál lesz fontos, később.

A MAGYAR ELŐÍRÁSOK SZERINTI MINIMUM (1)

Ha felújítás, minimum meg kell felelni az érvényes magyar előírásoknak. A mai előírás alapvetően egy hagyományos házban gondolkozik, hagyományos fűtéssel, ablakokon keresztüli szellőzéssel, viszonylag jó szigetelésekkel.

Nagyon egyszerű megközelítéssel, ebben az esetben, a munka tehát az épületszerkezetek hőszigetelése (falak, födémek, lábazatok, ajtók, ablakok, stb.) és egy új fűtési-melegvíz rendszer (hagyományos kombi gázkazán + radiátorok).

AZ ALACSONY ENERGIAIGÉNYŰ HÁZ (2)

Az előbbi ház, de vagy több szigeteléssel (2/A) vagy modernebb gépészettel (2/B). Ezeket megvalósíthatjuk külön-külön, egymás után, vagy egyszerre és akkor az tényleg egy „igazi” alacsony energiaigényű ház volna (2).

A modernebb gépészet alatt most egy hőszivattyú + padlófűtés rendszert értek. Ez a kettő így passzol egymáshoz, lásd őket bővebben az előző tanulmányban…

A PASSZÍVHÁZ JELLEGŰ HÁZ (3)

Ez a ház már egy nagyon nagymértékben leszigetelt ház, ami a minimális energiavesztesége miatt minimális fűtési energiát igényel.

Ezt még az én light-os, vagyis minimal verziómban is kell egészíteni pár dologgal: légmentesen lezárt beltér, hővisszanyerős szellőzés, napkollektor + elektromos vízmelegítős használati melegvíz termelés. Bővebben szintén az előző tanulmányban…

Habár passzívház jellegű házat gépi szellőzés nélkül nem lehet építeni, én mégis kiszámolom a többletköltséget e nélkül is, hiszen az egy hozzáadott érték az előző verziók kényelmi színvonalához képest. A szellőző berendezés ugyanis friss, szűrt levegőt jelent. Ez vidéken a magas pollen, Budapesten a magas szállópor tartalom kiszűrése miatt megfontolandó. Hogy megéri-e erre 1 000 000 Ft-t költeni, ki-ki döntse el maga, de ezt az összeget igazságtalan lenne a kisebb energiaszámlákon megtérülni várni. (3*)

De lássuk a TÁBLÁZATOKAT!

MEGTÉRÜLÉS 

Megtérülésnek azt hívom, hogy a megspórolt energiaköltségek kiadják a beruházási többletköltségeket. A megtérülést nem egységenként számolom végig (pl.: hány éve alatt térül meg egy napkollektor), hanem felújítási színvonalanként. És végül úgy gondolom, ami 15 év alatt nem térül meg, az vehetjük, hogy „nem éri meg”. Azért éppen 15 év, mert ekkora élettartamot feltételezek a legtöbb gépészeti elemre és mert akkor közel járunk a jelenleg elérhető leghosszabb futamidejű hitelhez, ami 20 év.

A MEGTÉRÜLÉS KÉTFÉLE MÓDJA

a mai áron vett megtérülést az nézze, aki:

ÉRTÉKELÉS:

A többletköltségek sem összegében, sem nem arányaiban, nem magasak.

A számok, magukért beszélnek, de azon felül is megállapíthatjuk, hogy:

  1. előbb-utóbb az összes felújítási mód megtérül, azzal a kitétellel, hogy a passzívház jellegű ház, csak úgy térül meg, hogy ha a szellőző rendszert hozzáadott értéknek vesszük, és nem várjuk el tőle, hogy megtérüljön.
  2. kombi gázkazán építése a korszerű gépészetekhez képest rossz üzlet, de ha padlófűtéssel kombináljuk és egy későbi hőszivattyú beszerzésben gondolkodunk, akkor mégsem feltételen rossz döntés. (Persze így illik kitartani a gázkazánunk mellett mondjuk 10 évig.)
  3. Habár ezekből a táblázatokból nem látszik, de feltétlen tudjunk róla, hogy a modern gépészet csábító, de mégsem elítélhető, aki nem most vásárol belőle, mert lesz az még olcsóbb, jobb, hosszabb élettartamú. Ez az idő egyre közeleg, érdemes újra és újra áttekinteni a piaci kínálatot.

Mit választana a tervező? Passzívház jellegű házat a tiszta levegő, mint hozzáadott érték és a kevés gépészet miatt.

Mit választott az építtető? Egy hagyományos házat jó szigetelésekkel (2/A színvonal), amit később kiegészít majd modern gépészettel. Ennek a döntésnek az a háttere, hogy az építtető hitelből épít és idegenkedik a padlófűtéstől (ezért nem volt rábeszélhető a hőszivattyúra. A tervező életszerűnek tartja és elfogadja az építtető döntését.

EGYEDI KÖLTSÉGEK:

Amint az a táblázatban is látszik (2, 7-es tétel), az új építéshez képest a felújítás a több hőszigetelésben tér el. A több hőszigetelésnek az az oka, hogy építésük idején az nem volt cél, hogy pl. lehetőleg semmi energia ne szökjön le a földszintről a pincébe és ezt utólag csak pótlólagos hőszigetelések árán akadályozhatjuk meg. „Szerencsére” ez a plusz tétel csak a passzívház jellegű ház esetében elvárás és „csak” pár évvel hosszabbítják meg a megtérülést. És szerencsére ezek a költségek „örökre megmaradó” jellegű beruházásokat eredményeznek.

MILYEN EGYEDI KÖLTSÉGEK VÁRHATÓK FELÚJÍTÁSOKNÁL ÁLTALÁBAN?

Számtalan…

A jelen esetben is egy előlépcső vezet a földszinti bejárathoz. Ez a lépcső 90 cm széles, vagyis keskeny. Amikor a homlokzatot leszigeteljük esetünkben 10, 20, vagy 30 cm vastagságban a lépcső már az első esetben is kényelmetlenül, sőt használhatatlanul keskenyre szűkül, ezért újat kell építeni. Mivel ezt a munkát mindenképpen el kell végezni, nem raktam be a költségek közé, de tudjunk róla, hogy ilyenek bárhol lehetnek.

FOLYTATÁS

Ezt a táblázatot több okból is érdemes folyamatosan frissíteni:

A TÁBLÁZATBAN SZEREPLŐ TÉTELEK

PÉNZÜGYEK:

Minden költség bruttó, forintban értendő.

A becsült költségek a többletköltségek megbecsülésére fókuszálnak. A költségtáblázat alján levő összegek főleg arra szolgálnak, hogy a közöttük levő különbséget megismerhessük. Ha hiányoznak tételek, pl. az ablakredőnyök ára az ablakok árából, azok olyan jellegűek, amik nem befolyásolják a tanulmány célját, a többletköltségek megbecsülését.

A ház értékének számolásánál abból indulok ki, hogy egy hagyományos új ház ma,  bruttó 220 000 Ft/ m2, ez a felújítás a teljes érték 2/3-ába fog kerülni vagyis 145 000 Ft/ m2 vagyis 15 950 000 Ft-ba. A meglevő ház pedig a telekkel együtt 34 000 000 Ft-ba került.

ENERGIAKÖLTSÉGEK...

GÉPÉSZET KARBANTARTÁSI, AMORTIZÁCIÓS KÖLTSÉGEK...

MŰSZAKI TARTALOM...

Ld. bővebben a hosszabb tanulmányban, az új építésű házról!